1.fejezet
amelyben elmesélem életem részét,és meglesz az első kalandom.
Én Nikoletta vagyok.Sajnos egy bal estben a szüleim meghaltak,és én egyedül maradtam.
Így nem tehettem mást megindultam a nagyvilágba egyes-egyedül,s nemsokára ezer meg ezer baj ért!
Első kalandom a dzsungelbe vezetett.Amint békésen sétálgattam,egy húsevő növény közeledett felém!
Elkapta a lábamat és egy sötét barlangba húzott.A barlang bejáratánál különös ember fogadott."Vajon ki lehet ez?
"-tűnődtem magamba,de már késő volt!A növény behúzott a barlangba,s a különös alak hozzám beszélt:
-Hát te meg miféle szellem vagy?
-Én!!
Szellem??
-Te bizony!
De már láttam, hogy nem más áll előttem mint egy tűzhajú fiú.
-Ne ijeszd meg szegényt!
Meg se mertem mukkanni. :silent:Egy csontvázlány beszélt hozzám!
-Ne félj!-mondta a csontvázlány.
Majd valami éleset láttam magam mögött!
Folytatjuk.............................
2. fejezet
amelyben meghallgatom a mágikus kard legendáját.
Az éles tárgy nemsokára már előttem volt!
egy....egy fém robot!!!!!
-Ne félj!-mondta a fém robot.
-Ezt már sokszor hallottam
!
-De mégis kik vagytok ti?
A tűzhajú elkezdett mesélni:
A szellemek városából jöttünk.De itt nem csak 3-an vagyunk.A nagy balesetben vándoroltunk ide.
-De mégis mi volt az a nagy baleset?
-Nemsokára egy hatalmas meteorit csapódik be a bolygónkba.Az előjele egy agyat rázó földrengés volt.
A ti házatokban lakott a kiválasztott!Csak ő vészelhette át a földrengést.Neked kell megtalálni a mágikus kardot, és neked kell szembeszállni a gonosz Dragon Fliy-jal
-De milyen mágikus kardról beszélsz?
-A legenda arról szól hogy Aliela a nagy varázsló kardját maga készítette.De nem hitte volna, hogy a kard ennyire veszélyes lesz!Megpróbálta a kard erejét megsemmisíteni de nem sikerült.A kardot a jégbörtönbe zárta ,de ereje csak gyűlt és gyűlt.Mágneses erőből megidézte Dragon Fliy-t,és vonzza a föld felé a meteoritokat.Most a legnagyobb meteoritot fogta.Csak te találhatod meg!
Folytatjuk.....
3.fejezet
amelyben megismerkedem a szellemekkel
Gyere csak utánunk!Mondta a csontvázlány.Majd a barlang falát arrébb tolva egy különös világot láttam magam előtt
. Káprázatos volt!Egy olyan világba kerültem amelyik még a képeskönyvekben látott gyönyörű rajzoknál is sokkal szebb volt.Rengeteg szellem repdesett vagy lépett fel ,s alá.De amikor megláttam újra a húsevő növényt hatalmasat ordítottam
!
-Megijedtél ugye?-mondta a csontvázlány.
-Pedig ez csak Vénusz a növénylány!
Ekkor jutott eszembe, hogy egyik szörny nevét sem tudom!
-Na és titeket hogy hívnak?
-Én Catrina vagyok.-mutatkozott be a csontvázlány.
-Én meg Tüzes.-mondta a tűzhajú fiú
-Én Lening vagyok.-mondta dörmögős hangon a robot.
Ám ekkor egy kentaurlány nyargalt hozzánk.
-Mi van Catrina?Már megint a feledékenységed miatt van itt még egy lurkó?
-Hagyd abba Melani!Ő a kiválasztott!
-Ő?
Ugyan már!Még egy madarat sem tudna megtalálni,nemhogy egy kardot amit már évezredek óta keresünk!
Úgy vettem észre Catrinát feldühítette amit a kentaurlány mondott.Ekkor megragadta a kezemet és elhúzott.
-Éhes vagy már?
-Igen!(és ez igaz volt)
-Ó én milyen modortalan vagyok még a nevedet sem tudom!
-Mágiás Nikoletta a nevem.
-Na akkor megérkeztünk Niki!
Egy kacsalábon forgó palotához érkeztünk (ebből sok volt arrafelé) amire ki volt írva:"Kacsaláb Vendéglő".
Catrina beszólt de nem értettem hogy mit mond!
Folytatjuk.............
4.fejezet
amelyben kiderül,hogy még sokáig maradok e különleges világban.
Nem értettem,hogy ki mit mond,de egy biztos volt:ahány szörny,annyi nyelv.
Utána leültünk egy asztaloz. Catrina megszólalt:
-Bocsáss meg,de tudod itt minden szörnyfajta másképp beszél.
-Én sem szólaltam volna meg így,de a nagymamám a vendéglő tulajdonosa.
-És akkor miért tudtok emberi nyelven?-kérdeztem.
-Mert egy szörny csak a saját nyelvén ért,de megtanultuk az emberi beszédet is,hogy mindegyik szörnnyel tudjunk beszélgetni.
Azzal az asztal elkezdett mozogni,majd nagy levegőt vett,és egy hatalmasat tüsszögött.
-Nem megmondtam ,hogy aki megvan fázva ne jöjjön?!
-Még jó,hogy nemvolt semmi az asztalon,mert akkor ráborítottad volna rájuk.-mondta egy nagyon öreg csontváz néni.
-Ő itt a nagymamám.-mondta Catrina.
-A kiválasztott?
-kérdezte Catrina mamája.
-Igen ő az!-válaszolt Catrina.
-Érdekes fajzat!
-Csak tudnám milyen fajta?
-Ee.......ember-szóltam félénken.
5.fejezet
Első napom a szörnyvilágban
Éppen egy különös beszélő székkel játszottam,amikor odajött hozzám,egy kedves vattacukorhajú,kis pónihoz hasonló lány.Odaült mellém,és megszólalt:
-Szia!Téged hogy hívnak?Milyen fajta vagy?Mi a kedvenc színed?
-öhh....hello,az én nevem Niki,ember vagyok,a lila.
Nagy szemekkel nézett rám:
-Te tényleg ember vagy?
-Igen-bólogattam.
-És téged hogy hívnak?
-mondtam egyre nagyobb bizalommal.
-Vattacukor.
"
Tudhattam volna "-mormogtam magamban.Ekkor egy csomó kis beszélő tollpihe is ott termett,akik csak ennyit tudtak mondani : kalas,kalas. Hogy vajon evvel mit akartak nem értettem,de nem is akartam megérteni.Örültem,hogy végre lett egy pajtásom,akivel játszhattam.Ekkor jutott eszembe az otthonom
...és hogy azt az otthont soha többé nem láthatom...
Folytatjuk...
/
Tárgy: reag 
